Véletlen?

Részlet / Kész

Véletlen?

 

Hamuban felejtett rúzsmaszatos csikk,

Körbeveszik tisztábbak, nagyok, kicsik…

Jobbról, balról csöndben őrt áll négy könyök,

Pólyában moccan idő, ki még kölyök.

 

Felszolgál a rutinba vénült érzés,

Ócska pálinkában szuszog a réz-rés.

Ötven év! Vénleány és öregfiú…

Egyik volt büszke, a másik meg hiú.

 

Egy helyre lerántó csalfa végtelen,

Fájó szívvel együtt élni kénytelen,

Ki tudja, nem lesz még fél évszázad

Lakni lelked kellem, a félkész házad.

 

Merengést látássá tesz egy apró zaj,

Hajnal bőrében érkezik a tolvaj,

S mit lop ajakról, kézről az ezer csók,

Marad egy búcsúba botló árva bók.

 

Életünkben legmeghatóbb az talán,

Tény gőzölög a véletlen asztalán