2019. december 9.
szerző
LÉTEZÉSEM MARGÓJÁRA
Részlet / Kész
A lét miértje kopog ajtómon.
Halványan tör be, majd körbenéz.
Én nem látom a tegnaptól a holnapot.
Karon fog ez a szótlan létezés.
Kalapom megfogom, mélyen szemembe húzom.
Kabátom az Ördög hátára feldobom.
Csizmám szárát megvillantom.
Az ajtót magam mögött csendesen becsukom.
Kirohanok a nagyvilágba, lélegezni egy keveset.
Kérdéseim magját csak az Isten érti meg.
Mélyen szívom lelkembe a válaszok súlyát.
Kint ülök az erdőben, s legbentről nézem,
egykori kezem tovatűnt játékát.
Szerző további művei:
-
Vers
Renata Maroti SZERETET ÓDA -
Vers
Renata Maroti JÉGVIRÁG -
Vers
Renata Maroti AZ ANGYALI NŐ -
Vers
Renata Maroti SZERETEM MIKOR AZ ARCOD A PÁRNÁN...