Szereplők:
SZABÓ KRISZTA
KÁROLY
KRISZTA
Kérek még!
(Károly megcsókolja Krisztát.)
KÁROLY
Nagyon szép vagy!
KRISZTA
Még egyet kérek!
(Kriszta újabb csókot kap.)
KRISZTA
Még kérek! (csuklik) Még! (rövid csók) Még! (újabb rövid csók) Még! (hosszú csók)
KÁROLY
Gyönyörű vagy! Édes a csókod! Szó szerint édes. Mi ez? Likőr?
KRISZTA
Indulás előtt bekaptam néhány rumos meggyes bonbont. Kérek még egy csókot!
KÁROLY
Nem szeretném, ha leharapnád a nyelvemet.
KRISZTA
(durcásan) Undok vagy!
KÁROLY
El fogunk késni az ebédről. Azt mondtad, hogy nem szeretsz az utcán csókolózni.
KRISZTA
Kamasz koromban majdnem elsüllyedtem szégyenemben, amikor a szüleim nekiálltak nyalni-falni egymást. Bárhol. Még az utcán is. Megfogadtam, hogy felnőtt koromban én nem fogok az utcán csókolózni.
KÁROLY
Örülök, hogy ezt a fogadalmadat nem tartottad be.
KRISZTA
Ma már nem zavar, ha Anyuék nyilvános helyen szolidan megcsókolják egymást. Sőt. Büszke vagyok a szüleimre, hogy még mindig szerelmesek egymásba. Bár már kezdenek leszokni a „nyilvános helyen elkövetett csókokban megvalósuló közszemérmet sértő magatartásról”, ahogyan azt jogászosan mondanád, de néha még előfordul, hogy szolidan…
KÁROLY
Azt, hogy érted, hogy „ahogy azt jogászosan mondanád”? Miért kellene jogászosan mondanom bármit is?
KRISZTA
Nehogy megsértődj! (csuklik egyet)Ti jogászok ilyen kacifántosan szoktatok fogalmazni.
KÁROLY
Milyen jogászok? Én nem vagyok jogász!
KRISZTA
Ezt hogy érted?
KÁROLY
Hogyhogy hogy értem? Tanító vagyok. Általános iskolai tanító.
KRISZTA
Tanító vagy? Azt mondtad, hogy jogot végeztél.
KÁROLY
Nem mondtam ilyet. Amikor összejöttünk, egy óráig beszéltem a hivatásomról. Nem emlékszel?
KRISZTA
Valami rémlik.
KÁROLY
Meséltem az iskolámról. A páromról, az ország legjobb tanító nénijéről, Mici néniről. Az osztályomról.
KRISZTA
Arra emlékszem, hogy sokat táncoltam veled. Arra is emlékszem, hogy Miki ezen megsértődött, és hogy féltékennyé tegyen, más lányokkal kezdett flörtölni. Egyszer csak Jutkával eltűntek. Arra a gyönyörű zenére is emlékszem, ami akkor szólalt meg, amikor megcsókoltál. Már mindenki lelépett a buliból, csak mi ketten maradtunk. Arra is emlékszem, hogy amikor jött fel a Nap, milyen szépek voltak a függönyön átszűrődő fénycsíkok. Vártam, hogy végre magadhoz ölelj. Ezekre jól emlékszem.
KÁROLY
Az előző pasid volt a jogász? Vele kevertél össze?
KRISZTA
Már én is … (csuklik)… rájöttem. Igen, ő volt a jogász. Bocsi.
KÁROLY
Semmi gond. Biztosan nagyon hasonlítunk egymásra.
KRISZTA
Ne haragudj! Csalódott vagyok! Miért hagytad, hogy lerészegedjek? Miért nem vigyáztál rám? Utálom, ha a férfiak azért hagyják “becsiccsenteni” a nőket, (csuklik) a nőket, hogy utána könnyebben be tudjanak jutni a hálószobájukba.
KÁROLY
(sértődötten) Mire célozgatsz? Többször javasoltam, hogy inkább üdítőt igyál.
KRISZTA
Bocsánat, nem akartalak megbántani. Nem hittem, hogy le akartál itatni. Azt csak úgy mondtam. (Megcsókolják egymást.) Nézd csak! Ez itt a főiskola! Ide jártam négy évig. A jogi egyetemes vargabetű után.
KÁROLY
Olyan, mint egy hatalmas kastély.
KRISZTA
Az ott pedig a főiskola kollégiuma. Micsoda bulik voltak itt! Egyáltalán nem ismered Jászberényt?
KÁROLY
Nem, de azt a buszon olvastam, hogy van a városban állatkert, uszoda, műjégpálya, gyógyfürdő. Annyit tudtam, hogy itt volt a híres Hűtőgépgyár. Itt gyártották a Lehel hűtőgépeket. Nem kellene sietnünk? Mindjárt tizenegy óra.
KRISZTA
Siessünk! Ebéd után elmehetnénk sétálni. Megmutatom, milyen gyönyörű a jászberényi Főtér. Úgyis le kell majd mozogni az ebédet, mert pukkadásig fogjuk enni magunkat. Anyukám nagyon jól főz.
KÁROLY
Nálunk mindenki jól főz. Anyus is, apus is. Felosztották maguk között a munkát. Apus az ünnepi kaják specialistája lett. A hétköznapi ételek művésze pedig anyus.
KRISZTA
De cuki, ahogy azt mondod, anyus, apus. (Ad egy puszit Károly szájára.) Néhány fontos dolog, amire figyelned kell. Ha ízlik az ebéd, akkor többször meg kell dicsérni, mert máskülönben anyu szomorú lesz. Azt fogja hinni, hogy nem ízlik.
KÁROLY
Nem fog nehezemre esni. Nem vagyok válogatós. Nekem minden étel ízlik, ami nem hús.
KRISZTA
Ami nem hús? Tehát válogatós vagy. Nem baj. Majd eszel rántott sajtot. Mindig szokott lenni. Apuka kedvence. A legfontosabbat el ne felejtsem mondani! A szüleim házában tilos politizálni. Életük során soha semmin nem tudtak összeveszni, csak a politikán. Egyszer egy kiabálós veszekedés után apámnak elege lett, az asztalra csapott és betiltotta az otthoni politizálást. Azóta ismét nagyon szeretik egymást. Visszatért a béke és a nyugalom.
KÁROLY
Nem korai még ez az ebédmeghívás? Mindössze két napja vagyok a barátod.
KRISZTA
Jó, hogy mondod. Anyuéknak azt kell mondanunk, hogy három hete járunk együtt, és már évek óta ismerjük egymást. A jogi egyetemen ismertelek meg. Ahová nem jártál, tehát kerülnünk kell ezt a témát. Nem felejted el? A tesóm csajától majd óvakodj, nagyon szeret kérdezősködni.
KÁROLY
Miért szeretnéd, hogy ezt mondjuk?
KRISZTA
Mindegy. Hosszú.
KÁROLY
Szeretném tudni. (csók)
KRISZTA
Jó. Legyen. Anyuék már nagyon szeretnék, ha férjhez mennék. Ma van a házassági évfordulójuk. Nem szeretném elrontani az ünnepet azzal, hogy már megint új pasim van. Szerintük túlságosan gyakran váltogatom a partnereimet. Egy hete Miklóst hívták meg. Hogy nézne ki, hogy Miklós helyett beállítok egy Karcsival. Tehát azt kellene mondanunk, hogy Miklósnak hívnak. Ha buta, tapintatlan módon elmondanánk, hogy csak két napja ismerjük egymást, az elrontaná a hangulatukat. Érted már? Kérek egy csókot!
(Kriszta átölelné Károlyt, de ő finoman eltolja magától.)
KÁROLY
Miért akarod becsapni a szüleidet?
KRISZTA
Nem akarom becsapni a szüleimet! Mindössze nem akarom elrontani az ünnepi hangulatot.
KÁROLY
Ne akarj rávenni egy ilyen színjátékra! Nem szoktam hazudni.
KRISZTA
Most is épp hazudsz. Mindenki szokott hazudni! Vagy füllenteni. Valótlanságot állítani. Vagy nagyot mondani.
KÁROLY
Én nem szoktam.
KRISZTA
Nem nevezném hazugságnak azt, hogy nem akarom elrontani a szüleim házassági évfordulóját. Furcsa, hogy nem érted.
KÁROLY
Javaslom, hozzunk meg egy jó döntést!
KRISZTA
Egyetértünk. Mire gondolsz?
KÁROLY
Ha most, rögtön véget vetünk a kapcsolatunknak, mindketten jobban járunk. Nagyon tetszel, ilyen gyönyörű barátnőm még soha nem volt. De nem illünk egymáshoz. Nem szabad megvárni, amíg egymásba szeretünk.
KRISZTA
Azt hittem, már belém szerettél.
KÁROLY
Két nap alatt?
KRISZTA
Vannak, akik első látásra.
KÁROLY
Te most a szerelemről beszélsz, nem pedig a szeretetről.
KRISZTA
Szakítani akarsz? Két nap után? Csak azért, mert szeretem a szüleimet és szeretném megkímélni őket egy csalódástól?
KÁROLY
Állandóan összevesznénk, amikor hazugságokon kapnálak. Egy idő után már azt sem hinném el, ami igaz.
KRISZTA
Honnan veszed? Ki vagy te? Egy látnok?
KÁROLY
Szerencsések vagyunk, hogy idejében kiderült: nem mi vagyunk a másik számára a nagy ő.
KRISZTA
Nehogy elmenj! Nem hozhatsz ilyen helyzetbe! Ha szakítani akarunk, akkor kérlek, hogy legalább az ünnepi ebéd után. Ne rontsuk el a szüleim házassági évfordulóját!
KÁROLY
A tizenegy harmincas buszt még épp elérem. Majd hívlak. Szia.
KRISZTA
Ne hagyj itt! Egyezzünk meg abban, hogy nem kell hazudnod.
(Károly elindul a buszpályaudvar felé. Hirtelen megáll. Visszafordul. Visszajön Krisztához.)
KÁROLY
Jó. Ha megígéred, hogy nem kell színészkedni, akkor elmegyek veled.
KRISZTA
Az előbb megfogadtam, hogy ha visszafordulsz, és mégis eljössz, akkor soha többé nem fogok hazudni. Senkinek. Soha. Semmikor.
(Hosszú ideig összeölelkezve maradnak. Hirtelen Kriszta ijedten az órájára néz, sietve elindulnak a Pelyhesparti lakótelep irányába.)
