szerző
Arcod egy fényképen
Teljes mű / Kész
Arcod egy fényképen
Tegnap láttam fényképedet, kezembe került,
Szemem mélyen az arcvonásaidba merült.
Álltál a képen, középen szótlanul és némán,
Vártam, de hiába, nem néztél vissza én rám.
Morcos tekinteted ráncolta a homlokodat
Mérgezett düh alá rejtetted mosolyodat.
Gondolataid messze járnak, nem vagy ott,
Szemeidben minden szín jéggé fagyott.
Nehéz gondok súlya nyomhatják lelkedet,
És tudom jól, nincs, aki megfogja kezedet.
Magányos vagy, mint vándor a hosszú úton,
Miért engeded, hogy az élet szíven szúrjon?
Ha végre leküzdenéd a nagy falat, mit építettél,
Megtalálnád az örömöt, mit rég elvesztettél.
Mosoly költözne vissza a gömbölyű arcodra,
S nem lenne olyan szomorú, életed fénykora.
Szerző további művei:
-
Vers
Palásti Kata Láthatatlan -
Vers
Palásti Kata Játék a képzelettel -
Vers
Palásti Kata Amikor Télapó eljön