Szerelmetes Mademoiselle,
Nem bírok tovább válaszára várni, bár tudom képtelenség azt remélni, hogy kiváló futárom váltott lovakkal is akár, de áthidalja ily rövid idő alatt azt a földi távot, mely becses személye és jómagam közt tátong.
Ajh, be szép is volna, ha szerelmünket egy későbbi korban megismételhetnők, s a tudománynak kétség kívül való haladása folytán ama távoli évszázadban lehetséges volna levelinket sebes gépmadár gondjára bízni, mi képes volna hegyek, erdők, tavak és mezők sokaságán fertályóra alatt keresztülsuhanni; vagy még inkább olyan naptávíróhoz hasonlatos gépcsodával közölni gondolatimat, melynek párja a Kisasszony budoárjában a fényt hanggá alakítva vissza, megengedné, hogy az ájer tömegein át magam suttoghassam szerelmes szavaim a drága fülbe, mely körül tudom, most is frizurájából szabadult zabolátlan tincsek tekergőznek.
Mint tudja Saintgermain grófja - és még számosan mások - fantasztának tartanak ehhöz hasonlatos ideáimért, s hogy az udvar piperkőcei és könnyűvérű dámái hátam megett kacagnak rajtam.
De mit nekem a világ összes udvarának minden piperkőce és dámája, és mit nekem a földhözragadt, képzelet nélkül való szerencsétlenek minden ítélete, ha egy olyan – zsenge korához képest végtelenül bölcs - lánglelkű prófétájában a szellemtudományoknak, amilyen Kegyed, végre rokon lélekre találhattam, különösen hogy az a határtalan képzelőerő, ösmeret és szívjóság Isten akaratából oly pompázatos fizikális testbe záratott, amilyent Vénusz, Hekaté és Aphrodité is bizonyosan irigyel, s csak azért nem állnak Kegyeden féltékeny bosszút, mert szerelmes Cherubok serege óvja a Kisasszony minden léptét a napnak minden órájában.
Amennyiben érzésinek megfogalmazásakor a Kisasszony pennát tartó ujjait vezető akarat nem a babérkoszorús Erósz volt, akkor csak a Kegyednek már születésekor is minden bizonnyal jelenlévő Cupido lehetett.
Mi mással magyarázhatná a lélek és a test dolgaiban egyaránt jártas, a Kisasszony jelenlétében mégis oly elfogódott tisztelője, hogy nem csupán hajának illata, hangjának dallama, lépteinek ringása, tekintetének napkitöréshez hasonlatos perzselése, de még sokféle elfoglaltságai közepette szórakozottan papírra vetett keresetlen szavai is mind mily gyönyörűen alliterálnak önnönmagam lélekkútjának hullámfodraival.
Midőn levelének ezer közüli első olvastakor azon sorhoz ért tekintetem melyben bűntudatáról értesít, szívemet oly érzések rohanták meg szökőár szerű zabolátlanságukkal, melyek rendesen egymással ellentétes művoltúként ösmeretesek.
Mind közül legerősebb a Kegyed bűntudata által bennem kiváltott bűntudat vala.
Ó, hogyan lehet, hogy méltatlan személyem ily kínokra sarkallhatja madonnám aranyos aurájú szívét, mely a keleti bölcsek szánszkrit kéziratiban mint a "tűz szerve" említtetik?
Mindazonáltal micsoda (szégyennel vegyült) vad öröm hadakozott ama bűntudattal! Öröm afölött, hogy szerény lényem - nemes születésivel, győzött párbajinak igen nagy számával és halott bölcsek munkáin pallérozott elméjével egyetemben is - érdemesnek találtathatik egy oly - nálánál összehasonlíthatatlanul drágább kvalitásokkal felékszerezett - égi tünemény figyelmére, mint amilyen a Kisasszony.
Gyötör hát engem a lelkifurdalás, amiért a Kisasszony az ájtatosságot méltatlan soraim olvasása miatt hanyagolja el, mégis úgy hiszem, az Istenfélelem, a Gondviselésbe vetett erős hit, és mindenekfölött a Jóakarat, Kegyed természetének szerves részét képezik még akkor is, ha urambocsá soha többé nem venne hamvas kezébe bibliát, csókra teremtett ajkait nem hagyná el többé ima; és az élet és Isten alkotásai iránt táplált szenvedélyes szerelme még akkor is bizton szavatolná mennybemenetelét, ha ezután a gyónás szentségét sem gyakorolná. (Ahogyan azt hőn remélem, nem is teszi ezen a vasárnapon, hacsak nem kívánja Kegyed a jó abbét szívét markolva székéről lefordulni látni.)
Imádkozom a Mindenhatóhoz, hogy bocsássa meg a Kisasszony eretnek soraim, hiszem ugyanis hogy megvan az ájtatosságnak a maga ideje, és felettébb remélem, hogy e hét péntek éjszakája nem számít majd annak.
Tíz esztendőt ajánlanék fel életemből, ha valamilyen isteni csoda folytán sikerülhetne harminchat órát csavarni az idő kerekén, amikor is újra karomban tarthatom az Ön tökéletes testét, érezhetem ruháján is átsütő melegét, mikoron végre térdre vethetném magamat Kegyed előtt, átkarolva darázs derekát, s arcomat ruhájának korcába temetve érezhetném ölének mirhaillatát.
Istennek bölcsessége már csak abból is szemembe tűnik, hogy láthatólag nem hallgatja meg imámat, így egyfelől a Kisasszonynak nem kell egy tíz esztendővel idősebb lovagot oly kitüntető figyelmében részesítenie, másfelől remélhetem, hogy találkozásunk előtt még egyszer ihatom szépen kalligrafált sorait, melyek több gyönyört képesek okozni, mint száz Aphroditének testi szerelme.
Maradok Őszinte Rajongással,
Chevallier Eugéne Delacroix de Saint Simon
Jenő!
Agyadra ment a levéltár.
A kibaszott naptávíródon 4x hívtalak ma, de biztosan verset írtál vagy felhőket fényképeztél.
Anyám megmondta ne kezdjek bölcsésszel, történésszel meg pláne.
Gyűlöllek amiért megint igaza lett.
