Egyszer megharagudott az Isten: Hogy, „tél van ugyan, de hó az nincsen,
És sárba vész a csizma, szárig, a Balaton még hullámzik,
Mert semmi nyoma még a fagynak, a hónapok csak lustálkodnak.”
szerző
A három lusta hónap
Részlet / Kész
(Részlet)
Egyszer megharagudott az Isten: Hogy, „tél van ugyan, de hó az nincsen,
És sárba vész a csizma, szárig, a Balaton még hullámzik,
Mert semmi nyoma még a fagynak, a hónapok csak lustálkodnak.”
Ráparancsolt a léhákra: Januárra, Februárra,
És a büszke Decemberre, lépjenek a trónterembe.
S így az Isten: „Ti mihasznák, kik a dolgot elhalasztják,
Belőletek egy is elég, minek három ilyen cseléd?
Halljátok hát döntésemet: a téli évszak azé lehet,
Ki bizonyságát adja holnap, hogy ő a legfontosabb hónap.”
Szerző további művei:
-
Regény novella
Csukárdi Sándor Hókotróval -
Mese
Csukárdi Sándor Három Áron -
Regény novella
Csukárdi Sándor Credo Quia Absurdum -
Vers
Csukárdi Sándor Szélből fontál