Bemutatkozás:
Gyurkó Mariann
ÖNÉLETRAJZOLAT
Hajamba szőtték magukat az évek.
Napról-napra, kapaszkodva;
egyenként a hajszàlakba.
selymesen, mint a fények.
Itt tél, a télbe lépked.
Idők hàtàn, vándorok az évszakok.
Múló jelenekben,
màs és màs vagyok.
Hevítettek làngos nyarak. Dermesztettek metsző fagyok.
Formàltak utak.
Vezettek kicsik és nagyok.
Jàrtam tàncolva,
botladozva, kàbàn.
Bàr megàllok a magam làbàn;
néha elesem.Leporolom a térdem.
Tovàbb haladok.
Rajzolt utakra nem tértem.
Tàn - e görbék mentén,
többet tanulok.
Jöttek, mentek, mellettem csodàk.
Kacagó reggelek; könnybe fullt vacsoràk.
Öltöztem virágos nàszba.
Költöztem éjsötét gyàszba.
Hullócsillagban kuporgok.
Utolsó órámon én is;
a halál hű karjàba zuhanok.
Még ablak a szívem.
Szabadabban làt.
Túl a horizonton is àt!
Ott, az egek közepén;
tàgulva ragyog egy fény.
A Te örökmécs szemed Istenem!
Ó sajgó balgasàgom!
Én nem tudtam;
tekinteted végig itt pihent;
minden léptemen.
Művei:
-
Vers
Gyurkó Mariann A hetedik csepp -
Vers
Gyurkó Mariann Elérlek -
Vers
Gyurkó Mariann Ajándékaim... -
Jegyzet egyéb
Gyurkó Mariann A kilenc torony titka -
Jegyzet egyéb
Gyurkó Mariann Találkozás a könnyeken túl... -
Vers
Gyurkó Mariann Helló Élet! -
Vers
Gyurkó Mariann Katlanban -
Vers
Gyurkó Mariann A Férfi -
Vers
Gyurkó Mariann A Kisded -
Vers
Gyurkó Mariann Egy csepp titok... -
Vers
Gyurkó Mariann Távol a Fától -
Vers
Gyurkó Mariann Utolsó felvonás -
Vers
Gyurkó Mariann Igaz sem lehet -
Regény novella
Gyurkó Mariann Zuhanás a húrokon túl -
Regény novella
Gyurkó Mariann Utolsó látásra -
Regény novella
Gyurkó Mariann A kis olajlámpás