A múlt homályába vész
szerző
Régi asszonyok
Teljes mű / Kész
Régi sikolyok
verődnek homlokomra
időtlen, kamaszos légszomj
szorításában remegő
elmaradt ölelések
Non omnia moriar... NEM!
Nem halunk meg!
Nem halunk meg egyszerre,
s egészen feleim,
csak apránként
régi sikolyokkal
régi asszonyok karjai
között, régi ölelésekkel
hideg csókokkal
s mégis
vágyódó akarással
a forró augusztusi ég alatt...
Szerző további művei:
-
Vers
Bálint István Látnom kellene -
Vers
Bálint István A hold fénye vagyok -
Vers
Bálint István Oly távol vagy tőlem -
Vers
Bálint István Zsoltár