Éjszakai rezdülés

Teljes mű / Kész

Állsz a sötétben, feletted Félhold

vajsárga fénye játszik bőrödön.

Fénnyé lettél, ki a nagy sötété volt

S én árnyékodnál ébren őrködöm!

 

Látom és érzem is öreg álmod,

mely arcodon, mint lepel hull alá!

Nem is kellene már megcsodálnod,

ha a vágy reánk az Eget gyújtaná!

 

Itt vagy a csendben, levél se rezzen.

Néhány mozdulat sután még keres...

Szív dobogjon, tüdő lélegezzen!

Te meg csak, Te meg csak...Szeress! Szeress!

 

Jönnek még olyan idők is erre,

mikor már nem vagy és én nem leszek!

Ezért szükségünk van minden percre...

mikor halkulnak a szív-neszek!

 

Én látom még, hogy kézfejed eres!

Én érzem még a kifújt levegőt!

Odakint tél oson, a táj deres...

...hogy túléljem, csak Te adhatsz erőt!