2008. november
szerző
Az érc útján
A véres középkor
Teljes mű / Kész
Hol szemük s lábuk bejárja a tájat,
döntenek falvat, égig érő fákat.
Lebomlik utánuk a sok büszke hegy...
*
Míg alád gyújt a kapzsi képzelet,
a fújtató lesz rontó végzeted.
S hogy salakod kiveted magadból,
eggyé gyúrnak sok izzó darabból.
Most kovács sújt rád számtalan nagyot,
Érc-lelkeden mély nyomokat hagy ott.
S ha megedzik majd forró testedet,
még mérnek reád százat s ezreket...
És végül, mire elkészül a mű,
elmondják rólad: Az eszméhez hű.
Csillogó lettél, fényes, mint a Nap.
Tested dicsérik: Ritka szép darab!
Döntést hoznak, végső ítéletet:
Döfj át pajzsot és erős vérteket,
s majd fürösztve vértengerben hirdesd!
- még ha végül minden el is vesznénk -
Istenért s a királyért az eszmét...
Szerző további művei:
-
Vers
Fujan Tomas Nyomasztó álmok -
Vers
Fujan Tomas Nyáresti pillanatképek -
Vers
Fujan Tomas Visz az út -
Vers gyerekvers
Fujan Tomas Két kisleány