Unalmas a pirosnál állni, vagy inkább nézed a mozit?
szerző
Zebránál
Teljes mű / Kész
Reggel van még az utakon. Hömpölyög az autó áradat a híd felé. Lassan araszolás közben nevetnek bele a fülembe Bocsiék a Retroból. Egyszer csak bevágódik egy BMW elém, természetesen irányjelző használata nélkül, majd köszönés nélkül továbbhajt. De ezt már úgyis megszoktam. Jön a sziréna, látom a tükörben, hogy oldalra kell vágódjak. A mellette lévő autóban ülő hölgy aggodalmasan nézi a manőveremet, ahogy menekülni próbálok a mentő elől. Majd kitisztul a kép és haladunk a lámpáig, ahol már nem megyek át a mindjárt sárgára váltó zöldön. Állok a zebránál. Várom, hogy mehessek. Közben elindul a gyalogoshad jobbról balra és balról jobbra. Nézem az embereket és azon gondolkodom, hogy vajon kiben milyen gondolatok születhetnek éppen. Te melyikre figyelnél? A vörös ruhás nőre, akinek hosszú combjai kivillannak minden egyes lépésnél? Vagy a szőke loknis kisfiú kötné le a figyelmedet, ahogyan a egyik fehér csíkról a másikra ugorva egy hatalmas akadály pályát képzelve el magában? Vagy a botos bácsit, aki újabb erőfeszítéssel igyekszik abban a néhány másodpercben átjutni az úttest felén található járdaszigetre, hogy kicsit megpihenve új erőre kapjon és tovább tudja folytatni az útját? Vagy az izmos pasira, aki converse magasszárúban, rövid farmer shortban &e
Szerző további művei:
-
Regény novella
adi Via ferratan -
Regény novella
adi Éjszakai gondolat -
Regény novella
adi A tónál -
Vers
adi Fekete éjben