Vers R.H.-nak.
szerző
Szélből fontál
Teljes mű / Kész
Szélből fontál, úsztatva a Semmibe
sötét hajad fátyolűr hajóit
viharzó lépteid után.
Meztelenül, kit Kháosz szült talán,
áttörve önmagad
a puha űr falán.
Szélből gyűrtél. Tajtékzó tengeren
hullámgerinc verte buzgó bokád
csontját: a barackmagot,
mikor a smaragdló vízen táncod:
a görög boleró alatt
meghajoltak a habok.
Szélből szőttél billegő karokkal,
billenő sarokkal a kába táncba,
pörögve- forogva tetted ezt,
s mint nehéz varázsszőnyeget vagy tógát,
a kócos óceán felett
magadra tekerted a szelet.
Szélből gyúrtál fazekaskorongodon,
mint száz ujjal a tízzel.
Élet így lettem én:
szellő- pikkelyes kígyó,
végtelen testű viharvasút:
Ophión, az Északi Szél.
S hűvös hason csúszva combjaid közé,
Te első Istennő,
feltártad világod…
Szélből fontál önmagad köré,
hogy mint Ophión és Eurünomé
megteremtsük a világot.
Pápa, 1999.02.11.
Szerző további művei:
-
Regény novella
Csukárdi Sándor Hókotróval -
Mese
Csukárdi Sándor Három Áron -
Regény novella
Csukárdi Sándor Credo Quia Absurdum -
Mese
Csukárdi Sándor Hová lett a Hóember?