Séta hazafelé

Teljes mű / Kész

Halk lépteim visszhangja lubickol a sötét utcákon.
Ilyenkor érzem azt, hogy hazaértem; ez már az én világom.

Sárgás lámpák köszönnek vissza a beton peremén;
Mintha aranyozott volna minden. Akár álmaim tetején.

Az ilyesfajta álmaim kerítései hamar megjelennek.
Hiába is.. ezek bizony csak a kínkeserv árán teljesednek...

Az éjjeli csönd teljesen betölti a hűvös teret.
Emiatt a horizont úgy nyúlik, mint egy szivárvány. Oly kerek.

Az égen parányi, mámorító fények örök emléket szőnek:
Mosolyogva bánkódom, hogy miért is nézem egyedül őket.