Kastély

Részlet / Kész

Kastély

 

Fejtéglának boltív keze,

Tehetetlen leeresztve .

Oszlop bokáját vakarja,

Fent károg a házi varja,

Kopott zászló eltakarja…

 

Romból lettem, felépültem,

Csók a malter, szívhang: Ütem.

Átcaplattam ezer évet,

Nagy munka volt, kis a bevét.

Szellem suhan, mond a nevét…

 

E világon nincs lakatlan,

Semmiben is fő a katlan.

Fő abban széthúzás és vér,

Test, lélek együtt már nem fér,

Találkozik? Akkor kitér.

 

Falak közt csak lélek lakik,

Nem zavarják tervek, bakik.

Elszállt innen minden szó,

Unatkozik ördöglasszó:

Hiánycikk kötélre-mászó…

 

Valamikor dombra vágyott,

Mára már a völgybe ázott,

Patak elmossa tégláit.

Alszik változás, nem másít.

Erre vén bükk nagyot ásít …