Mikor úgy érzed, már semmid nem maradt, csak az egykori üres életed tele kötelességekkel. Mikor annyi mindenki bántott és oly sok mindent elveszítettél, azt hihetnéd, megoldás valami nálad hatalmasabb erő alá rendelni magad. Átadni a tengernyi fájdalmat és veszteségérzetet, hogy többé ne a te vállad nyomja az a sok felelősség. Hogy ne érezd. Hogy ne is emlékezz rá. De nem ez a te utad. Léteznek még ezen a világon, akik törődnek veled. Akik szeretnek. És amikor azt hiszed, magadra maradtál, eljönnek érted újra.
A Hóvakság az Esthajnal sorozat negyedik kötete. És a jól ismert szereplők mellett ez a kötet a visszatérőké. A rég elveszett és elveszítetteké. És azoké, akik nem adják fel soha. Azoké, akik megérdemelnek még egy esélyt.
A döbbenetes ráeszmélés pillanatáé: minden mesteri terv ellenére is csak egyetlen érzelem válthat meg minket a bűneiktől: a szeretet.
2020-ben született terápiás céllal. A világ körülöttem akkoriban néha tűzforró volt, néha jéghideg. Ezzel a világgal melengettem magam, vagy engem melengetett vele, aki engedte, hogy lássak belőle, ha homályosan és csak keveset is. Azoknak írtam, akik hozzám hasonlóan vágynak, remélnek, szeretnének, sóvárognak, lehunyt szemmel kapaszkodnak a csodába. Hogy elhidd, a világ több a múló szürke szerepekkel terhelt kötelezettséghalmaznál.
szerző
Hóvakság (Esthajnal IV.)
Esthajnal sorozat
Részlet / Kész
Az életem egy világ születésével kezdődött. Lehetne ennél is fellengzősebben? De tényleg így van valahogy. Az Úr megteremtette ezt a világot és embert teremtett rá. Úgy mondják, hogy a saját képére. Ez mondjuk kicsit zavaros nekem, de annyi bizonyos, hogy teremtett embert, hisz most itt egy világnyi ebből a felettébb változatos, különleges és önpusztító lényből. Ez tiszta, de a többi, ami ezután jön… nos, mondjuk ki, merő badarságnak hangzik.
***
Kezdjük a lét első útjain csetlő botló teremtménnyel, és a miriádnyi évet leélt őrző angyalokkal, akiknek egyéb dolga sem lett volna, csak hogy vigyázzanak amazok lépteire. Az összetevőink: szeretet, óvás, odafigyelés és végül az ébredező olthatatlan vágy. Hát persze, mi más? Az egyik legősibb bűn, melytől nem védenek meg a szárnyak. És most figyelj, mit főzünk ebből. Ez a szent könyvek legkuszább, leghihetetlenebb legendája. Az apokrif iratok igazi szent Grálja. Vagy jó, ez most fogalomzavar. Mindenesetre ez lehet a bizonyosság, hogy a még oly szeplőtelen angyalok is képesek fejjel menni a falnak.
Míg ücsörögtünk a hegy tövében és a vízözön egyre apadó víztömegét bámultuk, anyu mesélte el nekem mindezt. Anyu, az arkangyal.
***
A háló szól Anielhez, elnyeli, magába húzza és egy pillanatig ő maga a háló. Időtlen emlékek lepik el mindarról a rosszról, ami megkísértette
Szerző további művei:
-
Regény
Raymond Flash Szárnyak (Esthajnal I.) -
Regény
Raymond Flash Legendák (Esthajnal II.) -
Regény
Raymond Flash Remény (Esthajnal III.)